Rakaca-víztározó

Régió:   Borsod-Abaúj-Zemplén
Kapcsolattartó:
Telefon:
Telefon:
E-mail:  mutat
Internet: Ugrás a weboldalra
Adatlap frissítve:2013-02-24 13:10:44
Forrás:www.rakacateam.ucoz.hu
Vízterület: 190 ha

Bojlis tó információk:

button Catch & Release jegy Egyik sem
icon Csónak használat icon
icon Szerelék behordás
Sátorozás a vízparton icon
icon Parkolási a horgászállásnál icon
icon Számozott horgászhelyek icon
icon Horgászállások száma ---
icon Szép kártya elfogadás ---
icon Zuhanyozási lehetőség icon
icon GPS Északi szél. (fok) 48.45616
icon GPS Keleti hossz.(fok) 20.783987
icon Google maps link Útvonalterv

Általános ismertető

A Cserehátban eredő Rakaca-patakot a hatvanas évek elején kezdték felduzzasztani, nem sokkal a Bódvába torkolása előtt, Szalonna község határában. A tározó ipari célokat szolgált és elsősorban Kazincbarcika kiszolgálásra létesült (néhány esetben, az ivóvíz utánpótlást is innen oldották meg). Így született meg hazánk legészakibb fekvésű, négyfelületű állóvize, egészen pontosan víztározója.

A Rakaca - mármint a patak - állandó, viszonylag bő vízhozama még a kánikulákban sem engedte apadásnak indulni a tavat. Friss, tiszta vize pedig kimondottan jó hatással van a vízi élővilágra, hiszen itt még soha nem láttak halpusztulást, és soha nem tapasztaltak más, hasonló problémákat. A víz minőségére jó bizonyíték az itteni süllő populáció is.

A patak eredeti medre, valamint a meder mentén nőtt hajdani fák remek horgászhelyeket jelentenek. Az akadókból jó párat találhatunk szerte a víz alatt, igaz elszórtan. Ezek a helyek és a mély részek azonban egyaránt csak csónakkal közelíthetők meg.

A partról is elérhetők viszont ígéretes helyek. Bárhol üljön le az ember, mindig jó esélye van a halfogásra.

Az utóbbi évekre elszaporodó, így a sekély vizeket szinte teljesen birtokba vevő nádas úgyszintén kiváló horgászhely - csónakosoknak, partiaknak egyaránt. A víz itt egy méteres vagy még ennél is több lehet, a halaknak nem is kell mélyebb, gyakran bóklásznak a nád szegélyzónájában - ezt a helyiek azonban csak mostanában kezdték kihasználni, s manapság egyre többen el sem mozdulnak a nád elől.

Maga az átlag négyméteres víz azonban nem mondható túl mélynek - noha klasszikus völgyzárógátas, hegyvidéki víztározóról van szó.

Igaz mivel az itteni dombok laposabbak, így a patakvölgyek sem futnak meredeken, mélyen, a nyáron könnyen felmelegedő víz jelenségén tehát nincs mit csodálkozni.

A fenék kemény - természetesen bizonyos helyeken vastagabban ülepszik le az iszap, de nem ez a jellemző. Amikor az ember csónakból horgászik és állást keres, esetenként csak úgy zörög az aljzat a karó vagy a súly alatt.

Terület: 202 ha
Átlagmélység: 4 m
Fenékviszonyok: kemény, néhol vékony iszap
Akadók: nincs
Növényzet: keményfa erdő, gyep, nádas
Halak: ponty, dévérkeszeg, amur, süllő, csuka, harcsa, busa, balin, kárász
Rekordok: busa - 51 kg, ponty - 16 kg, süllő - 12 kg, dévér - 5,02 kg
Telepítések: ősszel

Horgászat Árak

Általános horgászrend

Környék leírása

A tó vízgyűjtő területe 250 négyzetkilométer. Vízfelülete közel 2 millió négyzetméter (190 hektár). A 3 kilométer hosszú völgy kb. 350 kataszteri holdján mintegy 5,5 millió köbméter vizet tud befogadni. A vízmélység átlagosan 4-6 méter, mélyebb részein 10-13 méter. A Rakaca-tó vizét a Rakaca patak táplálja. A kispatak a Lyuba-tanya fölött ered, Büttösön, Krasznokvajdán, Szászfán, Rakacán, Rakacaszenden és Meszesen keresztülfolyva Szalonnánál ömlik a Bódvába. A pataknak nagy az esése, hiszen csak a Rakaca és Meszes (Kígyószög) között majd 10-20 métert esik. Nevét - egyesek szerint - a rekettyéből vette. Ahogy most, régebben is sok fűzfa (rekettyefa) volt a partján. Mások a rákkal hozzák összefüggésbe, feltételezve, hogy esetleg a szláv eredetű rakovica (rákos - tudniillik a sok ráktól) szó lehet a névadó. A Csereháton eredő Rakaca patak felduzzasztásával létrejött hazánk egyik legészakibb fekvésű, négyfelületű állóvize. A patak állandó, bő vizű vízhozama még kánikulában sem engedi apadásnak indulni a tavat. Friss, tiszta vize kimondottan jó hatással van a vízi élővilágra, hiszen itt még soha nem láttak halpusztulást, és soha nem tapasztaltak más, hasonló problémákat. A víz minőségére jó bizonyíték az itteni süllő populáció is. Növényzet: keményfa, erdő, gyep, nádas.

Megközelíthetőség

26 sz. főúton Miskolcról Sajószentpéterre, majd a városba érve jobbra a 27 sz. főútra kanyarodva Szendrőn át Szalonnára, ahol jobbra (Rákóczi- és Petőfi utca) kanyarodva érjük el a tározót.


Váltás nagyobb térképre

26 sz. főúton Miskolcról Sajószentpéterre, majd a városba érve jobbra a 27 sz. főútra kanyarodva Szendrőn át Szalonnára, ahol jobbra (Rákóczi- és Petőfi utca) kanyarodva érjük el a tározót.

Cím

Helyszín

Rakaca (Környéke)

Település

Foglaltsági táblázat

Nincs foglaltsági tábla kitöltve.

Videók



Cikkek

Időjárás

Felhőkép

Hőtérkép

Széltérkép

Partnerek:

Sensation Baits