Keresztúri horgásztavak

Bojlis tó információk:

Általános ismertető

A Keresztúri-tavakat valójában nem is Székelykeresztúron találjuk, hanem attól 5 kilométernyire észak-nyugati irányba a mintegy 350 lelket számláló Nagysólymos falucska közelében, melyről érdekességként elmondható, hogy egykor a székely fejedelmi solymászok faluja volt és a trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Az árvízvédelmi céllal létrehozott tópáros (egy kisebb és egy nagyobb tó) mintegy 30 évvel ezelőtt született a Nagysolymos-patak völgyének gáttal történő elzárásakor.

A tó különlegesnek mondható Székelyföldön, hisz egyike azon kevés vizeinknek, melyben nem csak jól érzi magát, de természetes módon is szaporodik a szürkeharcsa.
Kezdetben csak békés halakat telepítettek a tavakba, de a helyi horgászok később, nem hivatalos módon kis harcsákat is hoztak a közeli Nagy-Küküllőből, melyek a tó adottságainak köszönhetően kitűnő életfeltételekre találtak és gyors ütemben szaporodtak. Ennek köszönhető, hogy ma már Székelyföld legjelentősebb állóvízi harcsapopulációját találjuk a Keresztúri tavakban.

A két egymást követő tó egy festői környezetben fekszik, ezért az év minden szakában szívesen látogatják, úgy a környékbeli, mint a messzebbről érkező horgászok is.

Az ide látogatók nagy része elsősorban a pontyot és a kárászt veszi célul, hagyományos fenekezős felszereléssel.
Pontyból 6-8-10 kilós, de akár ezen felüli példányok is előfordulnak, melyeket bojlis módszerrel lehet a legkönnyebben horogra csalni.

De szívesen járnak ide rablóhalas horgászok is, őket főleg a 10-20 kilós harcsák és a 2-3 kiló körüli süllők vonzzák a vízpartra.
A harcsát főként éjszaka fogják élő csalival (kishal, lóbogár, harmatgiliszta) fenekező vagy különböző úszós módszerekkel, míg az utóbbit késő délután, alkonyatkor akár műcsalival pergetve vagy élő kishallal, esetleg halszelettel.

A finomszerelékes horgászoknak is van mit keresniük, hisz az elmúlt években több alkalommal is telepítettek dévérkeszeget, kisebb pontyokat, de van itt szépszámmal vörösszárnyú is, mely jó helyválasztással, egy kis etetéssel szépen fogható.

Az 1989-es rendszerváltást követő privatizációs hullám nem kerülte el a Keresztúri tavakat sem, esetében azonban szerencsésebb kimenetelű magánosításról lehet beszámolni.
Többszöri tulajdonosváltás után, a tavak használati jogát egy hosszabb időre a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgásztársulat szerezte meg, amely intenzív halasításba kezdett, a tó később magánkézbe került és több tulajdonosváltáson ment át.
A jelenlegi állás szerint a tó kétévenként bérlőt cserél.
Jelenlegi bérlő Fazakas Attila.

A magánosításnak köszönhetően a korábbi években süllő, amur, busa is került a tavakba, és állományuk ma már elérte a horgászhatósági szintet, sőt egyes halfajokból már székelyföldi viszonylatban kapitálisnak mondható példányok is foghatók.

Horgászat Árak

Általános horgászrend

Környék leírása

Azt is illik megemlíteni, hogy a telepítésekkel egyidejűleg a vízpart gondozására is figyelmet fordítottak az akkori egyesületek, tógazdák. Kis faházak és stégek épültek a tó körül, melyek az ott horgászni kívánók kényelmét hívatott szolgálni.

Egy kis horgászat után mindenképp érdemes néhány órát, esetleg napot szánni a környékbeli települések felfedezésére, hisz sok szép látnivalót, és érdekes helytörténetet kínál a környék az ide látogatóknak.

Székelykeresztúr

A város Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik.
Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur).
A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal.

A várost 1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki és később hozzájuk csatlakozott Fiatfalva és Betfalva is.
A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak és már a XI. ? XII. században volt román stílusú temploma.
1395-ben Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt.
A Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte.
1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak.
A Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, melynek tiszteletére emléktáblát is avattak 1928-ban. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956-óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt.

Látnivalók Székelykeresztúron

Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették.

Unitárius temploma 1781 és 1792-ben épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg.

Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították.

A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot 1793-ban alapították.

Ortodox temploma 1938-ban épült.

A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, történeti és néprajzi gyűjteménnyel.

A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe.

Szállás lehetőségek: A tópart alkalmas akár egy több napos sátorozásra is, de aki panzióban, vendégházban szeretne megszállni, az bő választékot talál ezekből a környékbeli falvakban, Székelykeresztúron.

Megközelíthetőség

Budapestről a 4-es úton Szolnok, Püspökladány fele, majd a 42-es úton Ártánd-Bors határátkelőnél, Nagyváradot érintve ? Kolozsvár ? Marosvásárhely útvonalon érhetjük el Székelykeresztúrt, Székelyföld egyik jelentős települését, ahonnan már könnyen megközelíthetők a Keresztúri horgásztavak.

Váltás nagyobb térképre

Budapestről a 4-es úton Szolnok, Püspökladány fele, majd a 42-es úton Ártánd-Bors határátkelőnél, Nagyváradot érintve ? Kolozsvár ? Marosvásárhely útvonalon érhetjük el Székelykeresztúrt, Székelyföld egyik jelentős települését, ahonnan már könnyen megközelíthetők a Keresztúri horgásztavak.

Cím

Helyszín

(Környéke)

Település

Székelykeresztúr közelében

Foglaltsági táblázat

Nincs foglaltsági tábla kitöltve.

Videók