Dráva folyó magyarországi szakasza

Bojlis tó információk:

Általános ismertető

Hazánk legtisztább vizű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna Dráva Nemzeti Park területe.

A Dráva folyó Karni Alpok lejtőjén 1238 m magasságban, Olaszországban ered, Tirol területén lép be Ausztriába, majd Szlovénián és Horvátországon áthaladva a Mura torkolat környékén érkezik hazánkba. A folyó teljes hossza 695 km, barcsi szelvényéhez tartozó vízgyűjtő-terület nagysága 33.977 km2 Drávaszabolcsnál pedig 35.764 km2. A teljes vízgyűjtője öt ország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország között oszlik meg. Ausztriában van a legnagyobb része 52 %-a, Magyarország pedig 19 %-kal részesedik belőle. Hazánkat a 70,4 fkm (Eperjespuszta-Gyűrűspuszta) térségében hagyja el a folyó. Ettől felfelé váltakozva a mederben hol a jobb, hol a bal parton halad a magyar-horvát határ, míg a Mura torkolat felett már csak Horvátországban, illetve feljebb az említett többi országban húzódik a Dráva. A Horgász Egyesületek Baranya megyei Szövetségéhez tartozó szakasz a Szentborbási gátőrháznál (130,5 fkm) kezdődik és Gyűrűspuszta (70,4 fkm) alatt ér véget. Eperjespuszta alatt nyúlik vissza hazánkba a gyönyörű Boros-Dráva holtág, mellékág. Magasabb drávai vízállásnál jó ívóterület a halak számára, a drávai engedély érvényes ezen a vízterületen. A Dráva vízjárását az Alpesi vízgyűjtő lefolyásai irányítják. Heves vízjárású folyó, de emellett a 100-200 m3/s-os kisvízi tartomány a hazánkat érintő szakaszon stabil alap-vízhozamot biztosít. A sokévi közép-vízhozama 500 m3/s feletti. A nagyvízi és kisvízi vízszintek eddig megfigyelt különbsége közel 7 m, a folyót nagy napi vízingadozások jellemzik.

A mederanyag felfelé durvul, kitermelése a horvát részről, horvát szakaszon jelentkezik, nagyobb volumenben.

A Dráva teljes hazai szakaszának vízminősége I. osztályú, mellyel a legtisztább hazai folyónak nevezhető.

A folyószabályozás az árvízvédelmi töltések fokozatos kiépítésével együtt mérsékelte az árterek nagyvízi elöntéseit. A XIX. században a legnagyobb ismert árvíz 1827 nyarán vonult le a Dráván.

Jelenleg a Zaláta alatti szakasz teljesen szabályozottnak tekinthető, a Drávánál alkalmazott mérsékelt szabályozási szintjén. Bélavártól lefelé, de kedvezőbb feltételekkel inkább csak Barcstól lefelé hajózható jelenleg a Dráva, tehát az egész baranyai szakasz.

A felső külföldi szakaszon összesen 22 vízi erőművet építettek a folyó energiájának hasznosítására. A legrégebbi elmúlt 80 éves, a legújabbat 1989-ben helyezték üzembe, üzemeltetésük csúcsra járatással történik, így az alatta lévő vízszakaszon nagy napi vízszintingadozást okozva.

Az erőmű duzzasztógátjai jelentős akadályt jelentenek az ott élő halak mozgásában, korlátozzák a régiók közötti vándorlásukat (pl. ívás). Más országokban már jól működő hallépcsők építésével megoldható lenne e probléma.

A fajlistákat egybevetve, a Dráva hazai szakaszáról az utóbbi 15 évben 63 halfaj alkalmi vagy rendszeres előfordulását írták le. Leggyakoribb fajok a keszegfélékből tevődik össze, azonban néhány évtizeddel ezelőtt jelentősebb volt a ragadozóhal állománya is. A folyó gyors áramlású vize, meanderező medre, a folyók paduc- és márna szinttáján élő fajok számára kedvez, ezért halfaunáját is elsősorban az áramláskedvelő reofil fajok alkotják.
A baranyai szakasz jellemző halfajai a süllő, harcsa, márna, kecsege, balin, paduc, domolykó, menyhal, ponty, amur, csuka keszegfélék. Kiemelt szerepet kap a halasítások során az utóbbi időben megfogyatkozó kecsege folyamatos telepítésének programja.
A halasítások halfaj összetételénél figyelembe kell venni, hogy csak őshonos fajok kerülhetnek a folyóba, így a csuka, süllő, harcsa, ponty, kecsege rendszeresen pótolva van.

Az alkalmazható horgászmódszerek palettája széles, akár legyezni is érdemes, elsősorban domolykóra, jászra. Bevált módszer a nehézbotos fenekezés, a finomabb feeder és a folyóvízi úszózás. Érdemes a folyószabályozó védművek, homokpadok környékén próbálkozni, innen a helyismeret nélküli horgászok is eredményesen távozhatnak. A helyismeret, mint minden esetben itt is nagy előny! A határvonal nem követi a folyó középvonalát, ezért mindenképpen célszerű informálódni a határsértés elkerülése végett. Viszonylag könnyen megközelíthető a folyó gépjárművel Szentborbásnál, Révfalunál, Drávasztárán, Vejtinél, Majláthpusztánál, Drávaszabolcsnál. Ezek környéke mind népszerű horgászhely.

Engedélyek beszerezhetőek:

- Szövetség irodájában (72/326-775)

- Horgászboltokban:

Fish Master Pécs, Megyeri u. 135.

Hobby Bolt Pécs, Puskin tér 13.

Rácvárosi Horgászbolt Pécs, Rácvárosi u. 10.

- Hegedűs Sándor (halőr) Siklós, Rákóczi u. 64. Tel:+36 30/8126971
- Drávasztára Seoska Vendéglő Kossuth L. u. 25.

Horgászat Árak

Általános horgászrend

Környék leírása

Látnivalók: A folyó mentén számos hely van, amit érdemes felkeresni. Ilyen a mattyi Madár Emlékpark, sellyei Draskovich kastély 10 ha védett parkkal és a Kiss Géza Ormánsági Múzeum, Vejti településen a talpasházak és a Siklósi Vár. Érdemes az egyedülálló festett fakazettás templomokat megtekinteni Drávaiványiban, Kóróson. Nincs messze a híres bortermő vidék Villány, illetve a gyógyfürdőjéről ismert Harkány. A Dráván hajókirándulásra is van lehetőség a Drávaszabolcsról induló Szirén sétahajóval.

Megközelíthetőség

Váltás nagyobb térképre

Cím

Helyszín

Drávaszabolcs (Környéke)

Település

Foglaltsági táblázat

Nincs foglaltsági tábla kitöltve.

Videók